Bejelentés



Régi magyar műszerek
Egykor szépek voltunk

MENÜ










TR-1301 EMG-1324

A műszer rajza Fáy Márton jóvoltából


Lambert Tamás által küldött képek és leírás:


EMG-1324 Szélessávú csővoltmérő



EMG-1324 Szélessávú csővoltmérő

A hatvanas években konstruált, érzékeny, erősítős rendszerű, szélessávú, váltakozófeszültségű csővoltmérő.
A műszerről ismertető található az egyik EMG gyártmánykatalógusban (erről lásd a Felhasznált irodalmat), amelyből az ide vonatkozó oldalakat közreadjuk.
A műszer paraméteri mellett kezelő- és csatlakozószerveit és blokkvázlatát is ismerteti, valamint a működési leírás és az aktív elemek listája is megtalálható.
Ebben a menüben szerepel a műszer kapcsolási rajza (bár sajnos a tápegységet nem tartalmazza). Ezért részletesen nem tárgyaljuk működését, inkább a mechanikai felépítésre koncentrálunk, és összehasonlítjuk a katalógusban szereplő műszert a fényképeken látható példánnyal, mindezt a képek mentén haladva. Végül a fényképezett példányról adunk néhány információt.

Képleírás:
1. Kép: A műszer elölnézete. Érdemes a katalógus első oldalán látható műszer képével összevetni. A legszembetűnőbb változás a burkolat eltérése. A katalógusképen kerekebb kivitelű, két azonos nagyságú U alakú lemezből áll, a bemutatott példánynak egy profillal szegélyezett alsó lemeze van, és a fennmaradó oldalakat egy hajlított, előrenyúló alumíniumlemez takarja. Továbbá az üzemjelzőlámpa egy egyszerűbb telefonizzós kivitelű, a háromszögben kicsúcsosodó EMG-emblémás helyett. (Az utóbbit kifejezetten sajnálom.) Még annyit jegyeznénk meg, hogy az alapműszer EKM gyártmányú, 135DA típusú, deprez, tükörskálás, 100 mikroamperes.
2. Kép: Oldalnézetből. Ennél a képnél jól látható a műszer nagy mérete. A paraméterek teljesítéséhez ebben az időben még meglehetősen nagyméretű doboz szükségeltetett. (Az EMG ilyen dobozméretben oszcilloszkópot is készített lásd: EMG-1566)
3. Kép: Hátulnézet. A hálózati kapcsoló, feszültségkiválasztó dugó, biztosítók, csatlakozó, földelő csavar mellett itt a mérőfejnek is jut egy tartóhely. A mérőfejet a nagyfrekvenciás működés¹ miatt fixen szerelték, ezért a szállítás megkönnyítésére alakították ki ezeket a rögzítő füleket. A mérőfej kivitele is némiképp eltér a katalógus-készülékétől.
4. Kép: Látható a műszer felső borítása a hord füllel. A burkolat felső része szinte teljes felületén perforált. Ezt a 140W-os hálózati teljesítmény-felvétele indokolja is. Az elektroncsövek nagymértékű hődisszipációja alapos szellőzést igényel, ugyanakkor a villamos árnyékolást is gondosan meg kell oldani.
5. Kép: A műszer használathoz előkészítve.
6. Kép: Levett burkolattal, felülnézetben. Az erősítő-rendszer alkatrészeit fentről egy perforált alumíniumlemez árnyékolja. A tápegység nagyméretű elektrolit kondenzátorait csak az alapműszer mellett tudták elhelyezni (jobbra fent egy Siemens, lent egy Mechanikai Művekes példány csavarja és forrfülei láthatók.)
7. Kép: A műszer bal oldala: látható a nagyobb tápfeszültségeket előállító elektroncsöves tápegységmodul forrasztási oldala és a szélessávú mérőrész, a kép jobb alsó sarkában a kalibrálásra használt feszültségek pontos beállítására szolgáló kis panel.
8. Kép: Kinyitott tápegységpanel. Látható a tekintélyes hálózati transzformátor. (A tápegységpanel bal felső sarkánál látható egy horgolt nyuszi, ez a jutalma annak, aki még mindig olvassa:)
9. Kép: Jól megfigyelhető a szélessávú rész ezüstözött rézlemeze az elektroncsövekkel. A szerelőlemez négy sarkát rugókkal rögzítették, a vezetékek hajlékonyak, a földelők rézsodratok, ezzel a külső rezgések bejutása akadályozható meg. A legalsó cső az első fokozat, ezért azt árnyékolt foglalatba helyezték (ennél a példánynál már hiányzik a bajonettzáras árnyékolóhenger az aljzatról).
10. Kép: Az elektroncsöves tápegység közelről: Az egyenirányítás germániumdiódákkal történik, és van két germánium-tranzisztor és egy zenerdióda is, az elektroncsövek adják a stabilizált kimenőfeszültségeket.
11. Kép: A műszer jobb oldala: A félvezetős tápegység, nagyméretű kihajtható lemezen, amely a szélessávú rész árnyékolására szolgál.
12. Kép: Kinyitott lemezzel. A bal alsó sarokban – akoaxkábel bevezetőtől beljebb- található a bemeneti osztó. A mérőfej által felerősített jelet annak szintjétől függően a műszer számára kiértékelhető szintre választhatjuk. A kis jelszint miatt (akár 0,1 mV-ok) ez is gondosan árnyékolt, erre a célra vastagfalú vashengert alkalmaznak.
13. Kép: A szélessávú rész alkatrész oldala: A forrléces, pontól-pontig szerelés², ipari ezüsthuzalos testkötések figyelhetők meg. A kép alsó sarkán a védőcsővel bevont koaxkábelen érkezik a bemeneti jel.
14. Kép: A félvezetős tápegység: a teljesítmény-tranzisztor (Tr3-jelű) állítja elő a szélessávú rész elektroncsöveinek fűtőfeszültségét, a nagyobb teljesítmény miatt ezt egy nagyméretű hűtőbordára szerelték. A nagyobb méretű germániumdiódák is a nagyobb áramerősségről árulkodnak.
15. Kép: Forrasztási oldal: Itt is található egy teljesítmény-tranzisztor, de hűtés nélkül. A potenciométerek tengelyei is itt találhatók, ezek a feszültség-értékek beállítására szolgálnak.
16. Kép: A mérőfej levett burkolattal: Jobb oldalon jól látható a koax árnyékolása testre kötve, a melegpont szigetelten bevezetve. Valamint fűtésre két vezeték (barnák), és egy az anód tápfeszültség számára (piros).
17. Kép: A mérőfej elforgatva: ezen a képen jobban látszik a drótlábú erősítőtrióda.
18. Kép: A műszer alulnézetből, levett burkolattal.
19-22. Kép: A gyártmánykatalógus ismertetője

¹A szórt kapacitások, és az abból adódó csillapítás befolyásolja a mérőfeszültség nagyságát a frekvencia nagyságától függően, ezért a jelet kisebb frekvenciákon is azonos mértékben csillapítani kell, biztosítva ezzel a linearitást a teljes működési sávban. Ezt nevezzük frekvencia-kompenzálásnak. Állandó értéken tartását csak a fixen szerelt mérőfejjel tudták megoldani.
²Ezt a szerelési módot használták régen az elektroncsöves készülékeknél a nyomtatott áramkörök megjelenése előtt. A későbbiekben csak a szórt kapacitások csökkentésére alkalmazták, a már említett forrlécekkel. Lényege, hogy az alkatrészek a legrövidebb úton jussanak a szükséges forrasztási pontokhoz, így lehet a szórt (parazita) kapacitásokat a legkisebb értéken tartani.

Az egyed:
Ez a példány a székesfehérvári Videoton Rádióklubból került hozzám, selejtezés útján.
Nem üzemképes, elégett ellenállásokat és leszakadt alkatrészeket tartalmaz, javítására egyelőre még nem került sor.
Gyártási idejét -az alkatrészek feliratai alapján- 1966-ra tesszük.
Feltételezésünk szerint már nem az eredeti csőkészletet tartalmazza, egyrészt mert sokféle gyártmányúak (Tungsram, Tesla, Philips, Telefunken) és felcímkézettek.
Az első fokozat csövének árnyékolt foglalatáról hiányzik az árnyékolóhenger, és néhány csavarnak is csak a hűlt helyét találtuk, valamint nincs meg semmi gyári tartozék hozzá. Így nem nevezhető hiánytalannak.

Felhasznált irodalom:
EMG gyártmánykatalógus (EMG kiadvány, Budapest 1968.)













Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!