EMG-1341EEMG-1341BCE
Kurucz László fotója
Ehez a műszerhez Lambert Tamás is csinált egy összeállítást, most ez következik!
EMG TYPE:1341 ORIVOHM
Az orivohm elnevezésű csővoltmérők legelső változata. Dr. tech. Striker György tervezte az ötvenes évek elején az EMG-ben. A műszerről részletes ismertető található egy televízió-technikai szakkönyvben¹, amelyből közöljük az idetartozó oldalakat. Tartalmazza a kezelésre, alkalmazási területre, mérési adatokra, felépítésre vonatkozó adatokat, körvonal- és kapcsolási rajzot. Ezért a részletes leírásától most eltekintünk, csak néhány érdekességre hívjuk fel a figyelmet.
Leírás:
A műszer puritán „tégla” megjelenése már önmagában érdekes lehet, levehető előlapjával és bőr fogantyújával, már-már katonai jellegűnek is tűnhet.
Jellegzetes szürke kalapácslakk festésű dobozán hátul található egy kis ablak (ez sajnos a fényképekről lemaradt), amely eltávolítása után átszerelhetjük két lemez segítségével 110 vagy 220V-ra. Nagy jelentősége egyébként nincs, mert a műszer burkolata egyben lejön, ha a hátoldalon lévő nagyfejű (kb 3X10mm-es) csavart eltávolítjuk.
A dobozban már-már muzeális dolgokkal találkozunk. Érdekes megfigyelni a papírhengeres, kátránnyal kiöntött kondenzátorokat (vannak szép számmal), illetve a Remix szénréteg-ellenállásai itt még fekete színűek. A huzalok között is még meglehetősen sok a varnis szigetelésű, a műanyaghoz képest. Az igazán rendkívüli a miniatűr csőkészlet. A többi orivohm mind novál csöveket használ, itt az ötvenes évek kedvelt, karcsú, miniatűr csöveivel találkozunk. Érdekes a kapcsolástechnika is. A hídkapcsolás itt nem két triódából (általában kettőstriódából -pl.:ECC82-) áll, hanem 2 pentóda tölti be ezt a funkciót. Ezeket a csöveket kerámiafoglaltba helyezték. Szintén érdekesek lehetnek az alkalmazott Qualiton, Rosentahl, Siemens műszerellenállások. A magyar ipar akkoriban még nem tudott ilyen pontosságú alkatrészeket készíteni, ezért az ellenségnek tekintett nyugatról kényszerült azok beszerzésére. Kicsit viccesnek tűnhet ma már, hogy az ellenállás-méréshez még kellett 2db góliátelem, a hálózatról táplált műszerhez, de az akkori kor technikájával ez volt a legegyszerűbb megoldás.
Az egyed:
A fényképeken látható darab 1953-ban készült, eredete ismeretlen. Állapotából ítélve nem volt napi rendszerességgel használatban. Jelenleg részben üzemképes. A hálózati kábel kivételével (az ugyanis gumiból volt, és egyszerűen szétporladt) minden alkatrésze a gyártáskori. A pentódákról és a mérő-egyenirányító kettősdiódáról hiányoznak a rögzítő rugók, ezeket leszámítva hiánytalan.
¹Bencze Tibor László: TV-vevőkészülékek műszerei és mérései 2. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1968
Kurucz László fotója
Ehez a műszerhez Lambert Tamás is csinált egy összeállítást, most ez következik!
EMG TYPE:1341 ORIVOHM
Az orivohm elnevezésű csővoltmérők legelső változata. Dr. tech. Striker György tervezte az ötvenes évek elején az EMG-ben. A műszerről részletes ismertető található egy televízió-technikai szakkönyvben¹, amelyből közöljük az idetartozó oldalakat. Tartalmazza a kezelésre, alkalmazási területre, mérési adatokra, felépítésre vonatkozó adatokat, körvonal- és kapcsolási rajzot. Ezért a részletes leírásától most eltekintünk, csak néhány érdekességre hívjuk fel a figyelmet.
Leírás:
A műszer puritán „tégla” megjelenése már önmagában érdekes lehet, levehető előlapjával és bőr fogantyújával, már-már katonai jellegűnek is tűnhet.
Jellegzetes szürke kalapácslakk festésű dobozán hátul található egy kis ablak (ez sajnos a fényképekről lemaradt), amely eltávolítása után átszerelhetjük két lemez segítségével 110 vagy 220V-ra. Nagy jelentősége egyébként nincs, mert a műszer burkolata egyben lejön, ha a hátoldalon lévő nagyfejű (kb 3X10mm-es) csavart eltávolítjuk.
A dobozban már-már muzeális dolgokkal találkozunk. Érdekes megfigyelni a papírhengeres, kátránnyal kiöntött kondenzátorokat (vannak szép számmal), illetve a Remix szénréteg-ellenállásai itt még fekete színűek. A huzalok között is még meglehetősen sok a varnis szigetelésű, a műanyaghoz képest. Az igazán rendkívüli a miniatűr csőkészlet. A többi orivohm mind novál csöveket használ, itt az ötvenes évek kedvelt, karcsú, miniatűr csöveivel találkozunk. Érdekes a kapcsolástechnika is. A hídkapcsolás itt nem két triódából (általában kettőstriódából -pl.:ECC82-) áll, hanem 2 pentóda tölti be ezt a funkciót. Ezeket a csöveket kerámiafoglaltba helyezték. Szintén érdekesek lehetnek az alkalmazott Qualiton, Rosentahl, Siemens műszerellenállások. A magyar ipar akkoriban még nem tudott ilyen pontosságú alkatrészeket készíteni, ezért az ellenségnek tekintett nyugatról kényszerült azok beszerzésére. Kicsit viccesnek tűnhet ma már, hogy az ellenállás-méréshez még kellett 2db góliátelem, a hálózatról táplált műszerhez, de az akkori kor technikájával ez volt a legegyszerűbb megoldás.
Az egyed:
A fényképeken látható darab 1953-ban készült, eredete ismeretlen. Állapotából ítélve nem volt napi rendszerességgel használatban. Jelenleg részben üzemképes. A hálózati kábel kivételével (az ugyanis gumiból volt, és egyszerűen szétporladt) minden alkatrésze a gyártáskori. A pentódákról és a mérő-egyenirányító kettősdiódáról hiányoznak a rögzítő rugók, ezeket leszámítva hiánytalan.
¹Bencze Tibor László: TV-vevőkészülékek műszerei és mérései 2. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1968
